Amennyiben a biztosítási szerződés tartama alatt káresemény következik be, és a kártérítési igény jogalapja tisztázott, a biztosító kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nyújt kártérítést:

a) a kár bejelentésének napján a biztosítási szerződés érvényben van és a díjfizetés rendezett, valamint
b) a káresemény időpontja – azaz a kárt kiváltó esemény tényleges bekövetkezése – a szerződés hatálya alatt történt.

Amennyiben a későbbiekben olyan káreseményt kíván bejelenteni, amely nem a jelen szerződés hatálya alatt történt, akkor retroaktív fedezet igénylésére van szükség. Ez a kiegészítő fedezet olyan esetekre nyújt biztosítást, amikor a károkozás korábban – a biztosítási szerződés hatálybalépése előtt – történt, de a káresemény ténye csak később, a biztosítási időszak alatt derül ki, és ekkor kerül sor a bejelentésére.

A retroaktív fedezet különösen az alábbi esetekben javasolt:

a) Ha a biztosítás megkötését megelőzően már végzett olyan tevékenységet, amely a múltban kárt okozhatott, de korábban nem volt érvényes biztosítása, és az ebből eredő kár csak később válik ismertté.
b) Ha korábban rendelkezett biztosítási szerződéssel, amely időközben megszűnt (például évfordulós felmondás miatt), és a korábbi biztosító nem biztosított úgynevezett időbeli hatály-kiterjesztési záradékot a szerződésében.

Amennyiben a biztosítási szerződés tartama alatt káresemény következik be, és a jogalap tisztázott, a biztosító kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nyújt kártérítést:

a) a kár bejelentésének időpontjában a biztosítási szerződés érvényben van és a díjfizetés rendezett, továbbá
b) a káresemény időpontja – azaz a kárt kiváltó esemény tényleges bekövetkezése – a biztosítási szerződés hatálya alá esik.

Fontos tudni, hogy amennyiben egy könyvelői felelősségbiztosítást a biztosított felmond, és a szerződés nem tartalmaz időbeli hatály-kiterjesztési záradékot, akkor az olyan káreseményekre, amelyek a szerződés megszűnését követően derülnek ki, nem nyújtható kártérítés – még abban az esetben sem, ha maga a károkozás még a biztosítási időszak alatt történt. Ennek elkerülésére lehetőség van a biztosítás utólagos kiterjesztésére, úgynevezett késedelmes bejelentési időszak (1–5 év) megvásárlásával, amely lehetővé teszi, hogy a szerződés megszűnését követően is bejelenthetőek legyenek a korábban keletkezett, de csak később ismertté vált károk.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ebben az esetben is kizárólag azok a károk téríthetők meg, amelyekre vonatkozóan a biztosító a szerződés feltételei szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és a kár bekövetkezésének időpontja az olyan időszakra esik, amikor a szerződés már tartalmazta a kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó záradékot.

Másképpen fogalmazva: ha a biztosított előre tudja, hogy vállalkozását meg fogja szüntetni, akkor a biztosítási szerződés módosítása során még a megszűnés előtt szükséges beépítenie ezt a záradékot annak érdekében, hogy a megszűnésig terjedő időszakban bekövetkezett, de később bejelentett káreseményekre is kiterjedjen a fedezet.

Vannak olyan biztosítók (például Allianz), amelyeknél kizárólag a szerződés megszűnése előtt van lehetőség a kiterjesztett bejelentési időszak megvásárlására, és ennek díja jellemzően az adott év éves biztosítási díjának egyszeri összegével egyezik meg. Ebben az esetben nem szükséges az, hogy olyan időszakra essen a kár, amikor a szerződés már tartalmazta a kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó záradékot, mert ez utólag kerül beépítésre.